Mi
Hee P.o.V.
A múlt és a jelen szöges ellentétei egymásnak. Sosem
voltam a központban. Mindig mindenhonnan kilógtam, nem tudtam beilleszkedni.
Aztán egyszer csak minden megváltozott, a kultúra beszippantott, és hirtelen
sok barátom lett. Nehéz megmagyarázni, hogy miért… magam sem értem teljesen.
Ebben a teljesen új társaságban ismertem meg Őt. Először féltem beszélni vele.
Más volt, ismeretlen. Aztán a következő pillanatban már minden nap beszéltünk.
Nagyon hirtelen jött az egész, rengeteget nevettünk együtt, még egy találkozót
is sikerült összehoznunk a nagy távolság ellenére… aztán még egyet. De közben
valami megváltozott. Éreztem, hogy nincs minden rendben Vele. Próbáltam
mellette állni, de olyan családi probléma szakadt a nyakamba, ami ellen
képtelen voltam tenni. Megváltoztatta az életem. E mellett kevesebb időm volt
Rá, és ez konfliktusokhoz vezetett. Én próbáltam megérteni az ő álláspontját,
miközben a többi barátomat sem akartam elhanyagolni. Mert mindegyik barátom
nagyon fontos számomra. De egyre kevesebb időm lett, egyre többet veszekedtünk.
A legapróbb hülyeségeken… Teljesen értelmetlen volt az egész. Próbáltunk
megszabadulni egymástól, de túl erős kötelék alakult ki közöttünk ahhoz, hogy
el lehessen szakítani. Noha sokszor halálra idegesítjük a másikat, nem tudunk
egymás nélkül élni. És ezt mindketten tudjuk. Egyikünknek sincs igaza,
mindkettőnknek szüksége van a változásra, kompromisszumokra. Szeretném, ha
minél előbb találnánk megoldást erre Együtt. De attól félek, ez nem lesz
egyszerű, hiszen mindketten makacsak vagyunk, és a munka, az iskolakezdés és a
tanulás közénk állhat majd. De én bízom a happy end-ben. Soha nem szabad
feladni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése